Mi a Parkinson kór?

A Parkinson kór a nevét James Parkinson londoni orvosról kapta, aki 1817-ben publikált esszéjében reszketeg hűdésnek nevezte a tüneteggyüttest. Az 1960-as évek elején Arvid Carlsson svéd kutató fedeztek fel, hogy a háttérben az agyi ingerületet átvivő anyagok egyike – a dopamin hiánya van. Ezért 2000-ben Nobel-díjat kapott. Kórszövettanilag a substantia nigra pars compacta-nak nevezett területén a dopamint termelő sejtek pusztulása, a melanin tartalmú dopaminerg neuronok számbeli csökkenése, jellemző.

Négy legfontosabb tünete:

  • a remegés (tremor), ami végtagokban, arcon jelentkezhet;
  • az izomfeszülés (rigor) a végtagokban és a törzsizomzatban;
  • a mozgások meglassulása (bradykinesia) és
  • az egyensúlyzavar

A Parkinson-kór progresszív jellegű, de az állapotromlás mértéke egyénenként nagyon változó. Nem fertőző, öröklődésre utaló hajlamot csak fiatalkori kezdetnél igazoltak. Hasonló tüneteket okozhatnak más betegségek is – olyankor parkinsonismusról beszélünk. Elkülönítő diagnózis szempontjából parkinsonizmust a Parkinson kór mellett a
„parkinson-plusz” szindrómák (Multiszisztémás Atrófia, Progresszív Szupranukleáris Parézis, Kortikobazális Degeneráció) és másodlagos parkinson-szindrómák okozhatnak (vaszkuláris elváltozás, daganat, mérgezés, stb. következtében). A pontos diagnózist nehezíti, hogy a Parkinson-kóros betegek 30 %-ánál nem jelentkezik tremor.

Hogyan kezelhető?

A tudomány jelenlegi eredményei alapján a betegséget nem lehet teljesen meggyógyítani, azonban megfelelő gyógyszeres és – szükség esetén – sebészi kezeléssel igen jó eredmények érhetők el, a panaszt okozó tünetek csökkenthetők, akár meg is szüntethetők. Kezdeti stádiumban az úgynevezett “dopamin agonista” szereket alkalmazzák. Ha ezek hatása nem elégséges, akkor a dopamint helyettesítő kezelést kell elkezdeni. Az ilyen készítmények hatóanyaga az L-dopa, melyek rövid és hosszúhatásúak is lehetnek. Az L-dopa kezelést az 1960-as évek végétől alkalmazzák, a betegek legalább 75 %-ánál eredményes. Nem minden tünetre hat egyformán. Leghatásosabban a mozgások meglassultságát és az izomfeszülést befolyásolja, a remegést kevésbé. Egy bizonyos kezelési idő elteltével a terápiás adag emelésére lehet szükség.

Több éves kezelés után a mozgás teljesítmény ingadozása, ú.n. gyógyszer-okozta túlmozgások – diszkinézisek jelentkezhetnek.

A túlmozgások megjelenése során már javasolt a műtét.

Sebészeti beavatkozást követően esetleg csökkenthető a gyógyszeradag. A betegek kezelésében a gyógyszerek mellett nagy szerepe van a gyógytornának, a mozgásterápiának. Fejlett országokban hangsúlyt helyeznek a pszichoterápiára. Új kezelési eljárásnak számít a koponyán keresztül végzett transzkraniális egyenáram ingerlés  – tDCS.

A gyógyszerek hatását, a felszívódás gyorsaságát befolyásolja a táplálkozási rend. Éhgyomorra bevett gyógyszer gyorsabban hat, de nem minden gyógyszert ajánlatos éhgyomorra szedni. A fehérjeszegény étrend meggyorsítja a felszívódást, meghosszabbíthatja a gyógyszerhatás idejét.

A fentiekből következik, hogy minden betegnek az optimális eredmény érdekében komplex egyéni kezelésben kell részesülnie. A kezelési módszerek kombinálása a beteg állapotától, a tünetektől és a betegség súlyosságától függ.

Műtéti kezelés

A subthalamikus (subthalamic nucleus – STN) magba ültetett elektródával történő mély agyi stimuláció (STN-DBS) Parkinson-kór esetén elsősorban a mozgásteljesítmény ingadozását (ON-OFF) csökkenti, a túlmozgások és a remegés megszüntetésére alkalmas műtéti megoldás. Ez a műtéti típus csak azoknál  a betegknél végezhető el, akiknél a neuropszichológiai vizsgálat nem mutat kifejezett demenciát. Amennyiben a kognitív teljesítmény nem ér el egy szintet, más agyi célponttal a kétoldali GPi-DBS műtét esetleg még javasolható.

Kétoldali műtétet általában egy műtéti beavatkozással meg lehet oldani. Az STN-DBS műtétet csak tisztán Parkinson-kóros betegeknél lehet alkalmazni. Másodlagos Parkinson-szindróma és Parkinson-plusz szindróma esetén a műtét nem javasolt. Jó a kedvező hatás szempontjából a prognózis, ha a beteg jól reagál, vagy korábban jól reagált az L-dopa kezelésre, esetleg ingadozik a mozgásteljesítménye. Gyógyszerezett (ON) állapotban jól mozog, vagy netán túlmozgása is van, a gyógyszer lecsengése után (OFF) viszont meglassul, netán mozgásképtelenné válik. Egyensúlyzavar, nyelészavar, inkontinencia a műtéttel nem javítható.

Műtéti elbíráláshoz szükséges vizsgálatok: részletes klinikai értékelés UPDRS skála szerint gyógyszerezett (ON) és 36 órás antiparkinson gyógyszermentességet követő (OFF) állapotban, neuropszichológiai vizsgálat, műtét protokoll szerint elvégzett agyi MR-vizsgálat, belgyógyászati és labor vizsgálatok, anaethesiológiai konzílium.

A műtét napján a Parkinson-kór kezelésére szedett gyógyszerezést a betegnek el kell hagynia. A műtétet megelőzően az alvadásgátló terápiát át kell állítani, és amennyiben a beteg vérlemezke (trombocita) aggregációt (tapadást) gátló gyógyszert szed, azt 7 nappal a műtét előtt bőséges folyadékbevitel mellett el kell hagyni!

A betegnek az operáló orvost feltétlenül tájékoztatnia kell a vérzést fokozó gyógyszerek szedéséről, mivel annak elmulasztása életveszélyes szövődmény kialakulásához vezethet! A műtétről részletes információ a parkinson.hu internetes website Betegtájékoztatók oldalán tölthető le.

Az elektróda beültetése során már a műtőasztalon jelentkezhet a hatás, a mozgások könnyebbé válhatnak, stimuláció okozta túlmozgás (dyskinesis) alakulhat ki.

A DBS műtét és a pacemaker csere egyaránt TB által finanszírozott beavatkozás, érvényes TAJ-kártyával rendelkező betegeknek elvégezhető.

DBS műtét után

Műtétet követően néha már a pacemaker bekapcsolása előtt javulhat a mozgásteljesítmény, ami az STN-re történt mechanikus hatással magyarázható, de ez a hatás átmeneti jellegű. A pacemaker beállításához általában 3-4 hónap szükséges, mivel a műtét után ennyi idő alatt stabilizálódik elektróda és az agyszövet közötti elektromos átmenet. A beállítások időszakában előfordulhat, hogy a beteg depresszióba kerül, mivel gyorsabb és látványosabb hatásra számított. ennek megelőzése céljából szoktuk többször is elmondani, hogy a betegnek és családjának aktívan részt kell vennie a beállításban, naplót kell vezetni és jól el kell sajátítani a betegprogramozó kezelését.

A pacemaker működési időtartama a beállított paraméterek energiaigényétől függ. Csere során csak a pacemaker tasakját kell megbontani, amit az esetek túlnyomó többségében helyi érzéstelenítésben végzünk el.

Hatásosság: a mozgásteljesítmény UPDRS szerinti javulása egyénenként változó lehet, a betegség stádiumától is függ. Idejében operált fiatalabb betegeknél egyaránt jobb a rövidtávú – és a  tartós hatás. Amennyiben volt remegés, annak jelentős csökkenése, vagy akár teljes megszűnése érhető el, a napi szükséges gyógyszeradag fiatalabb beteginknél jelentősen csökkenthető. A remegés csökkenése  műtét utáni videó felvételen is látható. Fiatalabb betegeknél gyakrabban előfordul, hogy az antiparkinson gyógyszeres kezelés évekre leállítható.

Műtéttel kapcsolatos mellékhatások: Korai sebészi szövődményként ritkán gyulladás, bevérzés fordulhat elő

Stimulációval kapcsolatos mellékhatások: átmeneti zsibbadás, izomfeszülés főként az alsó végtagokban, ami néhány másodperc elteltével megszűnik, vagy állítással megoldható, néha beszéd artikulációs nehezítettség, esetleg enyhe egyensúlyzavar lép fel, súlyos esetben időnként félrenyelés is jelentkezhet. Ilyenkor a stimuláció paramétereit változtatni kell, amit akár a beteg saját otthonában is megtehet.

Késői, implantátummal kapcsolatos szövődmények évek elteltével is előfordulhatnak, a beültetett pacemaker, vagy vezetékek körüli sérülés, gyulladás, bőr-erózió, vagy kilökődés következtében lépnek fel. Ezeket általában kisebb sebészi beavatkozásokkal meg tudjuk oldani. A beültetett implantátumok kivételére nagyon ritkán lehet szükség.

    Neuromed magánrendelő színes ikonja kék és zöld színben

    SZOLGÁLTATÁSAINK

    Idegsebészet - agyműtétek és gerincműtétek előtti kivizsgálás, műtét utáni követés, agyi pacemaker beállítás DBS műtét után, gyógytorna, fizikoterápia, mozgáselemzés, remegésvizsgálat, transzkraniális egyenáram stimuláció Parkinson-kórban, CT, MR vizsgálatok szervezése rövid előjegyzéssel

    RENDELŐ

    1026 Budapest, Júlia utca 2/C

    ELŐJEGYZÉS TELEFONON

    +36 20 237 0344

    EMAIL

    neuromed[[kukac]]parkinson.hu