A gerinccsatorna szűkület azért okoz panaszt, mert a csatornán belül lefutó gerincvelő, valamint a kilépő gyökök és a lefutó rostok be vannak szorítva.
A gerinccsatorna szűkület azért okoz panaszt, mert a csatornán belül lefutó gerincvelő, valamint a kilépő gyökök és a lefutó rostok be vannak szorítva.
A gerinc szerkezete úgy épül fel, hogy a gerinccsatornát elölről a csigolyatest és a porckorong, hátulról a csigolyaív és az ívek közötti szalagok, mindkét oldalról pedig a csigolyák kapcsolódását képező kisízületek képezik. A fizikai igénybevételtől és a korral előrehaladó degeneratív elváltozások miatt a porckorong bedomborodik, a szalagrendszer meszesedik, melynek következtében a kisízületek megnagyobbodnak. A csatornán keresztülhaladó idegképletek beszorulnak, ami panaszokat és tüneteket okoz. 50 év felett jóval gyakoribb, társulhat csigolyacsúszással is. Fiatalabb korban gerinc deformitások, örökletes izombetegségek okozhatnak hasonló szindrómát.
A gerinccsatorna szűkület gyakran az ágyéki szakaszon jelentkezik, jóval ritkábban a nyaki gerinc szakaszon, a háti szakaszra kevésbé jellemző. Hosszú ideig az állapot kompenzált lehet, vagyis a betegek egy csoportjánál egyáltalán nem okoz tünetet. Másoknál fájdalom, zsibbadás és izomgyengeség léphet fel. A tünetek alakulása a folyamat pontos lokalizációjától függ.
Derékfájást okoz, ami főként hosszabb állást, vagy járást követően fokozódik. Jellemzően a panasz enyhül vagy megszűnik előrehajlást, vagy leülést követően. Zsibbadás, bizsergés, akár izomfájdalom a vádli tájékán. Néha az orvosok alsó végtagi keringészavara gondolnak. Ágyéki gerinccsatorna szűkület esetén az érszűkülettel ellentétben a kerékpározás nem fokozza a panaszokat.
A nyaki fájdalom mellett jelentkezhet zsibbadás, bizsergő érzés a karban és a kézen, a lábszáron és a lábban. Ugyanitt kialakulhat izomgyengeség. Járás- és egyensúlyzavar is felléphet, súlyos esetekben vegetatív funkciózavar – széklet is vizelet inkontinencia is megjelenhet.
CT és MR vizsgálat alapján végezzük. A CT vizsgálat támpontot ad a csontos képletek, az izületek és a meszesedés állapotáról. A gerinc MR vizsgálat kimutatja a gerincvelő, az ideggyöükök állapotát és az idegképleteket körülvevő agyvizet.
A Neuromed Magánrendelőben rövid előjegyzéssel végeztetünk CT és MR vizsgálatokat, elérhetőségünk a Kapcsolat oldalon található
Mivel gyakorlatilag egy fizikai problémával állunk szemben, így a gyógyszeres és fizikális kezelések hatása átmeneti jellegű. Alkalmazható nem szteroid és szteroid gyulladáscsökkentő kezelés. A mennyiben a szűkület olyan mértékű, hogy a gerincvelő folyadék kipréselődik, és nem veszi körül az adott szakaszon a gerinccsatornában az idegképleteket (gerincvelőt, ideggyököt) a tünetek rohamosan romlanak. Panaszok állandósulnak, az életminőség romlik. Ilyenkor műtét szükséges.
Célja, hogy felszabadítsa az idegképleteket a nyomás alól és ezáltal a funkciójuk javul. Radikális megoldás a Laminectomia – olyam műtéti eljárás, amikor a hátsó csigolyaív eltávolításával megnöveljük a gerinccsatorna terét. Ajánlatos kiegészíteni az úgynevezett foraminotomiával, amikor az ideggyökök kilépési csatornáit is csontosan feltágítjuk. Hátránya lehet, hogy a kisizületek is meggyengülhetnek és később a betegek egy részénél instabilitás alakul ki. Mikrodekompresszió – mikroszkópos műtét, amikor a szalagrendszer bizonyos elemeit távolítjuk el, a csontelvétel is minimális. Hátránya, hogy nem mindig elégséges a megoldás, idővel kiújulhatnak a panaszok. Másik műtéti típus a Laminoplasztika, amikor a csigolya ívet nem távolítjuk el, csak középen megfelezzük, és csontdarab behelyezéssel az általa képzett gyűrűt megnagyobbítjuk.
Instabilitás esetén az gerinc szegmentumok csavaros-rudas rögzítése feltámasztással, vagy anélkül javasolt.
A panaszok mérséklődése, amennyiben még nem elhanyagolt az állapot, teljes megszűnése várható. ez attól függ, hogy a műtét idején vannak-e már maradandó idegi elváltozások. Mint minden műté, a gerinccsatorna szűkület műtétje után is lehetnek szövődmények. Ezek között általában a tüneteke súlyosbodása direkt műtéti hatás, vagy utóvérzés hatására 2-3%-ban , agyvízcsorgás 1-2%-ban, vizelet ürítési panasz 1-2%-ban, gerincburok sérülése kb 8-10%-ban, ennek következtében agyvíz elcsorgás kb 3-4%-ban, gyulladásos eredetű és sebgyógyulási zavar 1% alatti.
Előfordulhat, hogy kiegészítő beavatkozás szükséges egyes fenti szövődmények elhárítására. Ilyen lehet pld, néhány napos agyvíz elvezetés, vagy vérömleny kiürítés, sebtisztítás.