Agyi aneurizma

Fejlődési rendellenesség, melynek oka a háromrétegű érfal középső, simaizmot tartalmazó rétegének szakaszos hiánya. Általában az ér elágazásoknál alakul ki. A fejlődés során a több helyről induló érfal kialakulás itt kapcsolódik össze, a középső réteg összekapaszkodásának hibája okozza a problémát.

Okai: fejlődési rendellenesség mellett az érfal sérülése is okozhat értágulatot, amikor a fal megreped. A genetikának szerepe lehe, ezért érdemes a felmenők esetleges agyvérzésére rákérdezni.

Tünetek:  Előfordulhat, hogy egy egész életen át nem okoz tünetet. Máskor a méretétől függően vérzés nélkül is okozhat tünetet, pld. felső szemhéj lecsukódást, látásromlást. Vérzés esetén hirtelen ütésszerű fejfájás, tudatvesztés léphet fel, tartósan kómás állapot is kialakulhat. Hirtelen halált is okozhat. A vérzés lehet pókháló hártya alatti vagy állományi, de betörhet a kamrarendszerbe is. A magas vérnyomás, a hasprés fokozza a megrepedés kockázatát, ezért is fontos a vérnyomás beállítása. A kis méretű eltérések ritkábban repednek meg, kisebb az agyvérzés kockázata.

Vizsgálatok: CT, CT-angiográfia, MR-angiográfia, digitális subtrakciós angiográfia -DSA

A vizsgálatokkal tisztázni lehet az értágulat elhelyezkedését, formáját, nagyságát, és hogy milyen ér táplálja a keringést.

MR-angiográfiás képen agyi aneurizma ábrázolódik

A beteg állapotától függ. Amennyiben térszűkítő agyi vérömleny alakul ki, azt sebészileg ki kell üríteni és lehetőleg fém klippel az aneurizmát kiiktatni a keringésből. Kamrába törő vérzés esetén kamrai drain behelyezése szükséges, mert tehermentesít és megelőzi a heveny vízfejűség, agyvízkeringési zavar kialakulását. Amint lehetséges az újabb vérzés lehetőségét el kell hárítani.

Első választandó lehetőség az endovaszkuláris beavatkozás, vagyis érpályán keresztül katéterezéssel olyan anyagot bevinni az értágulatba, ami annak trombózisát váltja ki. Sajnos ez nem minden agyi aneurizma esetén lehetséges technikailag. Amennyiben a beavatkozás nem vállalható, az értágulat kiiktatása sebészi úton szükségeltetik. A műtéti beavatkozás időzítése a beteg állapotától és az ilyenkor kialakuló érgörcs lefolyásától is függ. Az értágulat elzárása általában nem javít a beteg állapotán, azt megelőzés céljából végezzük, mivel az újravérzés lehetőségét kell mielőbb megszüntetni. Ez azért fontos, mert újravérzés esetén a halálozási arány az első vérzés utáni napokban rendkívül magas.